Ki készíti és honnan érkezik hazánkba ez a híres brand?
Guatemala sok mindenről híres a világban, többek között a kávéjáról, a cukorról, a kőolaj exportról és a persze a Zacapa rumról. Ez a termék is benne van a legtöbbet exportált termékek Top 10-es listájában. Sajnos van egy másik lista, ahol olyan dolgok szerepelnek, mint a kábítószer, ami komoly problémát jelent az országba, mind a becsempészes, mint a termesztés és sajnos az export is.
A felszínt egyébként a Kordillerák magas, vulkanikus és emiatt vulkánokkal tűzdelt hegyvonulata uralja, ez teszi egyébként a cukornádtermesztést és így a rumot is igazán különlegessé. Ennek köszönhetően a hőmérséklet és az időjárás is inkább szubtrópusi, tehát a legmelegebb hónapban is az átlaghőmérséklet 19fok körül alakul és a leghidegebben is 16fok, szóval kicsi a kilengés.
A Zacapa rumot egyébként az úgynevezett Licoreras de Guatemala készíti és világszinten a Diageo cégóriás forgalmazza. 1976-ban készítették először, annak a tiszteletére, hogy az ugyanilyen nevű várost kelet Guatemalában 100 évvel ezelőtt alapították. Alejandro Burgaleta készítette el először, aki hosszan érlelt rumok keverésével érte ezeket a fantasztikus ízeket. Az első időkben a rumosüveget egy pálmalevelekből font réteg fedte el (helyi kézműves termék), erre emlékeztet egyébként az üvegeken található kis csík továbbra is, de a teljes üveg elfedését kapacitás és pénzügyi okok miatt elvetették.
Messze a leghíresebb terméke a Zacapa 23, melynek korábban Zacapa Centenario 23 Anos volt a neve, de mivel nagyon megtévesztő volt a név, mert nem csak 23 éves rumok találhatóak benne, hanem 6 és 23 év közötti rumok, így úgy döntöttek lerövidítik.
Mi a terület és az egyes kiadások különlegessége?
Ahogy már korábban említettük Guatemala felszínét vulkanikus talaj fedi nagyon nagy százalékban, ennek köszönhetően a cukornádnak is ezen a talajon kell életben maradnia és innen kell az úgynevezett „fajta jegyeket” felvennie.
Ezen a talajon alapvetően ritkán terem meg, tehát már ez is ritka, az pedig, hogy 2300m feletti magasság felett legyenek az ültetvények kimondottan egyedi. A Quetzaltenango hegyvidéken található forró és nedves éghajlat, ezzel a vulkanikus talajjal egy olyan egyedi kombináció mely igazán különleges ízjegyeket ad a cukornádnak és ezáltal az itt készülő Zacapa rumoknak is.
Kevesen tudják, de a cukornád is jól felveszi az egyes terroir jegyeit és ahogy a bor esetében, úgy itt sem mindegy, hogy gépi vagy kézi „szüret” ebben az esetben aratás van. Márpedig a legjobb minőség elérésének érdekében a Zacapa továbbra is kézzel aratja a cukornádat, amit utána frissen préselve használ fel, vagyis nem csak melaszból készülnek a rumok.
Mint minden érlelt ital esetében, itt is a hordók rendkívül sokat számítanak, nem véletlen tehát, hogy a Zacapa rumokat egy bourbon tölgyfahordókban és sherry hordókban is érlelik a jól ismert Solera eljárással.
Mi az a Solera eljárás a rumkészítésben?
Legtöbbször a sherry-k érlelésénél használják ezt az eljárást, de természetesen maga az eljárás nem eredetvédett, mint a sherry, így bárhol másutt is alkalmazhatják. A lényege az eljárásnak, hogy hordókat tesznek egymásra több sorban szépen szabályosan és ezeket összekötik.
Fontos, hogy a rendszer akkor működik jól, ha mindig a legalsó sorban lévő hordókból palackoznak és mindig csak maximum a hordó 1/3-át. Értelemszerűen a palackozott hordórészt a felette lévőből visszapótolják, mindig a következő sorból, míg a legfelső sor esetében friss rumot töltenek bele. Ezzel tudják biztosítani, hogy a minőség folyamatos legyen, hiszen mindig a régebb óta érlelésben lévő párlatot keverik össze a frissebbel, ugyanakkor pontosan ezért nem tudják viszont megmondani, hogy egy adott párlat pontosan mennyi idős, hiszen ízprofilt néznek amiben az idősebb és a fiatalabb rumok aránya eltérhet.
Szintén fontos, hogy így az aratások közti minőségi különbségeket is ki tudják szűrni, hiszen egy gyengébb évjáratot fel tud javítani egy korábbi magasabb minőségű. A hordókat sosem töltik teljesen tele a könnyebb érlelés érdekében és mindig feketére festik őket, hogy ha valamelyik szivárogna könnyen ki lehessen szűrni és cserélni. Ennek következtében a rendszerben nem is cserélnek soha teljes hordót, csak dongákat, ha elöregednek.
